Keresés
-18O
Budapest
2020.10.31., szombat (Farkas)

A Füvészkert csodái

Helstáb Laura- 2016.05.23. 16:14
939
Egy hűsítő séta a Füvészkert óriásfái alatt, vagy instant repülés a trópusokra a pálmaházban - az ELTE Botanikus kertjében jártunk.

Vannak olyan eldugott kis oázisok Budapesten, mint a nyolcadik kerületi, mintegy nyolcezer növényfajt tartalmazó zöld sziget, az ELTE Botanikus kertje, vagy közismertebb nevén a Füvészkert. Tavasszal varázslatos cseresznyevirágzásáról híres, de nyáron is érdemes meglátogatni, ha szeretnénk bambuszerdőben, rózsakertben vagy pálmák között sétálni, esetleg igazi, fán termő banánt látni.

1771-ben, Winterl Jakab alapította meg az első magyar botanikus kertet Budapesten, amely a történelmi események nyomán többször költözködött: volt a Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen, majd a Ferencesek kolostorkertjében (a Reáltanoda utca és a Kossuth Lajos utca között). Itt vette át a kert vezetését Kitaibel Pál, akinek az emlékére az ELTE Ásványtani Tanszéke egy forradalmi eljárással, szilikát kőzetet megolvasztva 1987-ben mellszobrot önött, ez a jelenlegi kertben megtekinthető. Kitaibelnek kellett ismét költöztetnie a kertet, ezúttal az ELTE mostani, Múzeum körúti kampuszának megfelelő területre.

Az 1800-as évek elején, Haberle Károly vezetése alatt már közel tízezer növényfaj volt a kertben, ezzel európai hírűvé vált. A botanikus kert végül 1847-ben került mostani helyére, a Festetics család 10 hektáros, józsefvárosi birtokára, amelyet József nádor támogatásával, 80 000 forintért vásárolt meg az Egyetem. Az akkor még városhatáron kívül eső parkban egy Pollack Mihály által tervezett vadászkastély is állt, mely a mai napig megtekinthető.

Az 1800-as évek végén pár hónapra Gönczy Pál, a 19. század országos hírű pedagógusa vette át a kert vezetését, aki ezernél is több facsemetét ültetett el a területen.

1864-65 között, Linzbauer Ferenc igazgatása alatt épült a hatalmas, ma is álló a pálmaház. A 19. század végére a tizenkétezret is meghaladta a kertben található növényfajok száma. 1893-ban felépült az országban máig is egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonaszi tündérrózsának ad otthont.

A kert népszerűségét jelentősen növelte Molnár Ferenc regénye, a Pál utcai fiúk - ennek köszönhetjük a ma leginkább használt Füvészkert elnevezést, amely a nyelvújítás terméke volt és a regény cselekményének egy fontos színterét képezi.

A 20. században a kert területe jelentősen megcsappant a felépülő klinikák miatt, mintegy kétharmadát elveszítette az eredeti birtoknak. A II. világháború alatt az üvegházi növények teljesen elpusztultak, a kert csak az ötvenes években kezdett el újra virágozni. 1960-ban országos értékű természetvédelmi területté nyilvánították, helyreállították a háború alatt megrongálódott pálmaházat, és egy új kutatólabort is építetettek.

2006-tól a Botanikus Kert az Eötvös Loránd Egyetem különleges oktatási egysége, mely egyaránt szolgálja az oktatást, a kutatást, a természetvédelmi és környezetvédelmi nevelést, és a veszélyeztetett fajok megőrzését, szaporítását.

Hozzászólások