Keresés
-18O
Budapest
2019.05.24., péntek (Eszter, Eliza)

120 éves a kisföldalatti

Helstáb Laura- 2016.05.02. 18:35
639
Már a dédszüleink is utazhattak Budapest mai napig egyik legnépszerűbb metróvonalán, a kisföldalattin.

Forrás:Bódis Krisztián

Az 1896. május 2-án átadott metró nemcsak Budapesten, hanem az európai kontinesen is az első földalatti vasút volt. Az ötlet a londoni földalatti nyomán született meg, melyet 1860-ban kezdtek el építeni, és 63-ban adtak át.

A 19. század végén jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a fővárosban: ekkor építették ki az Andrássy utat, és ezzel együtt az alatta közlekedő metrót is. Az Országgyűlés 1870-ben hagyta jóvá a metró építési tervét, melynek az 1896-os millenniumi ünnepségekre el kellett készülnie, ugyanis a kiállítást a Városligetbe tervezték, így meg kellett oldani annak összekötését a belvárossal.

A kivitelezőknek 21 hónapja volt a metró megépítésére, 1894-ben fogadták el a Siemens és Halske cég terveit a konkrét megvalósításra. A szerelvények az eredeti tervek szerint is három kocsiból álltak, a középső bal oldalán külön fülkét szántak a dohányzó férfiaknak, jobb oldalt pedig a nőknek. Az építésvezető Vojtek Ödön volt, az állomásokat burkoló csempéket pedig a Zsolnay gyár készítette, ezért is tartozik az 1-es metró a mai napig Budapest legszebb vonalai közé.

Az ünnepélyes átadás május 2-án volt, Ferenc József nyitotta meg a kontinens első motorkocsis földalattiját – a londoni eredetileg gőzhajtással működött. A a Vörösmarty tértől a Széchenyi fürdőig tartó 3700 méteres vonalon 9 földalatti és 2 felszíni megálló volt. Az állatkert és a Széchenyi fürdő voltak a felszíni állomások, ezek közül az előbbi már megszűnt, utóbbi pedig a föld alá került a későbbi pályahosszabbítás során. Reggel hat és este 11 között kétpercenként járt a metró, és naponta vagy harmincezren utaztak rajta. Kezdetben az akkori szokások szerint még a baloldali közlekedést követte.

A korát messze megelőző budapesti metró nagy újításnak számított egész Európában: aranyérmet nyert az 1900. évi párizsi világkiállításon, és ennek a mintájára készítették el a bécsi földalattit is 1902-ben. A budpesti földalatti vasutat 2002-ben nyilvánították az UNESCO világörökség részévé az Andrássy út és műemléki környezetének részeként.

A kocsik 1923-ig az eredeti állapotukban közlekedtek, az első felújítást 1924. és 1930. között hajtották végre: kicserélték a síneket, és ekkor festették sárgára a kocsikat is. A vonalat 1970-ben hosszabbították meg: így a teljes hossz 4,4 kilométer lett a Mexikói úti végállomásig, a felszíni állomások pedig a megszűntek, a teljes vonal a föld alá került. Ekkor álltak forgalomba a ma is közlekedő, csuklós Ganz motorvonatok. A 11 állomás közül 8 még ma az is az eredeti formájában van meg, csak a Deák térit helyezték arrébb, az Erzsébet tér alá, illetve a Szechenyi fürdőtől kezdve később jöttek jöttek létre az állomások.

A jövőben tervezik a metró meghosszabbítását mintkét irányba, hogy jobbak legyenek az átszállási lehetőségek. A metróvágányok déli irányban valójában a Vigadó térig húzódnak, így ebbe az irányba ki lehetne bővíteni a vonalat a megálló átépítésével, így könnyebben elérhető lenne a kettes villamos. Zugló irányában már új megállóra is szükség lenne a Vörösmarty út után, a kivitelezésről azonban még nem döntött a Fővárosi Közgyűlés, jeleneg, mint tudjuk, inkább a 3-as metró felújítása van napirenden.

Hozzászólások