Az elemzés szerint a budapesti Váci utca és Ráday utca példája azt mutatja, hogy a sétálóutca népszerűségvesztése, illetve a hasonló jellegű fejlesztések felfutása mérsékli az ártöbbletet, ugyanakkor egy utca sétálóvá alakítása az árak gyors növekedését indíthatja el, ahogy a II. kerületi Lövőház utcában vagy a szegedi Kárász utcában is történt.
A Váci utca Budapest legrégebbi sétálóutcája, ahol a lakásárak sokáig jóval magasabbak voltak a környékhez képest. A pesti belvárosban az elmúlt években lezajlott városfejlesztési programoknak köszönhetően azonban a Váci utca tágabb környezete jelentősen felértékelődött. Az adatok szerint tavaly a Váci utca lakásai 2,2 százalékkal voltak drágábbak a közvetlen környék ingatlanjainál, de a középárak (fajlagos medián árak) csaknem 7 százalékkal alacsonyabb szinten mozogtak, mint a sétálóutca tágabb környezetében.
A Ráday utca volt a rendszerváltás utáni egyik első új sétálóutca a fővárosban, fellendülése a '90-es évek elején kezdődött, az utóbbi években azonban az egyéb belvárosi fejlesztések miatt, illetve a VII. kerület felfutásával sokat vesztett népszerűségéből. Az FHB elemzése szerint ugyanakkor a Ráday utcában található ingatlanok árai tavaly is a környék árai felett alakultak, az utcában csaknem 6 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint a közvetlen környéken, és 5 százalékkal többet, mint tágabb környezetében.
